GYIK

MSZ EN 15004

A kis koncentrációjú szendioxid gyorsabb lélegzetvételt okoz az embereknél. Ezzel a „trükkel” elérhető, hogy az esetleg bent rekedt munkatársak több oxigént lélegezzenek. Ettől függetlenül megállapítható, hogy a széndoxidot nem tartalmazó oltógáz keverékek esetén is tökéletesen lehet lélegezni oltás alatt.

Az oltórendszerek aktiválhatók kézzel is, de automatikus indításhoz elektronikus jelzőrendszer szükséges. Az jelzőrendszert úgynevezett kettős függéssel kell megépíteni, ami annyit jelent, hogy minden egyes védendő térbe legalább két szenzort kell telepíteni és az oltás csak a két szenzor egyidejű bejelzése esetén megy végbe. Egy szenzor csak előriasztást okoz, a második szenzor bejelzésekor indul egy késleltetési idő, melynek leteltével indul az oltás.
Az oldást indító szenzorokon kívül javasolunk egy indítást nem okozó nagy érzékenységű detektor felszerelését is (aspirációs rendszer), melynek célja, hogy egy füstképződési jelenség esetén nagyon hamar jelezzen, arra a személyzet reagáljon és esetleg az oltás indítása nélkül is meg lehessen akadályozni egy tűz keletkezését.

Tíz évente.

Minden palackon található egy nyomásmérő, mely bekötésre kerül az elektronikus vezérlő központba. A nyomásmérő értékének leesését

Az oltást követően 10 percig nem szabad a helyiségen ajtót nyitni, vagy szellőztetni.

Az oltóanyag 40bar nyomáson jut el a fúvókákig, ezzel hangos sistergő zajt eredményezve. A zaj nem okoz halláskárosodást, de az emberek csak hangosan beszélve értenek szót egymással. Igény esetén a fúvókákat hangtompítóval lehet ellátni, mely jelentősen csökkenti ezt a típusú zajt.

A palackokat ki kell szerelni a helyükről és töltőállomásra kell szállítani. A kiürült palackok nem minősülnek különleges szállítmánynak, de a teli palackok igen, ún. ADR kategóriába tartoznak. Az üres palackok kb.80kg-ot, míg a teli palackok 150kg-ot nyomnak. Kezelésük nagy elővigyázatosságot követel.

Félévente, és a karbantartást csak erre jogosult szakcég végezheti.

40 bar

A kialakuló túlnyomás tervezési kérdés, mely attól függ, hogy mekkora túlnyomást engednek meg a határoló felületek, melyet az építész kell, hogy meghatározzon. Tipikus érték szokott lenni az 500pascal túlnyomás maximalizálása. Az oltórendszer tervezője ezt az értéket tartja szem előtt, amikor meghatározza, hogy mekkora túlnyomás levezető felületet kell létesíteni, hogy ez a túlnyomás ne kerüljön túllépésre. (500pascal túlnyomás ~50kg tömeget jelent 1m2-en!)

Amennyiben a helyiség jól tömített és nincs túlnyomás levezetés a határoló felületeken jelentős nyomás keletkezik, mely során a leggyengébb határoló felületen törés, hasadás keletkezhet. Tipikusan a gipszkarton felületek hasadnak fel ilyenkor.

Minden teljes elárasztásos oltórendszer létesítése esetén szükséges megmérni, hogy a védett tér mennyire tömített. Ennek oka, hogy oltást követően legalább 10 percig kell biztosítani az oltóanyag koncentrációját a térben. Amennyiben nem zárt kellően a légtér és képes kiszellőzni az oltógáz, az oltás nem történik meg. A mérést egy erre a célra szolgáló célberendezéssel kell elvégezni.

Tervezéskor fontos ismerni, hogy milyen anyagok védelméről kell gondoskodni. A szabvány rögzíto, hogy milyen típusú anyagok esetén mekkora koncentrációra kell számolni.
A tervezés bemenő adata a védett helyiség mérte és a tároló és a helyiség közötti nyomvonal.
Az adatokat tervező szoftverbe táplálják, majd az kiszámolja a csőhálózat méreteit.

A csőhálózat névleges nyomása 40bar lesz, ezért vastag falú, ún. schedule40 csöveket és ennek megfelelő idomokat és illesztéseket kell alkalmazni. A klasszikus vízvezetés csövek nem használhatók.

Elektronikus berendezések oltásához az inert oltórendszerek vitathatatlanul előnyösebbek, mert a gáz alkalmazása nem rejt semmilyen veszélyt a berendezésekre, szemben a vízköddel. Továbbá a gáz bejut minden térrészbe, hatékonyabban, mint a vízköd.

Magyarországon a 28/2011. (IX.6.) BM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat 144. § (1) bekezdés szerint:

A beépített tűzoltó berendezéssel védett helyiségben vagy közelében – sprinklerberendezés kivételével – fel kell tüntetni
a) amennyiben kialakításra került a kézi indítási, tiltási lehetőségeket,
b) a víztől eltérő oltóanyag nevét és élettani hatását,
c) ha van késleltetés, a késleltetési időt,
d) szükség esetén a helyiség elhagyásának kötelezettségét és módját,
e) az oltás közbeni és utáni teendőket az oltóberendezéssel összefüggésben.
f) A fő-elzáró szerelvények üzemszerű állapotát (nyitott vagy zárt).

Az MSZ EN 15004 harmonizált nemzeti szabvány 5.3 pontjának e és f bekezdése szerint:
e) állandó, látható és hallható vészjelzések a bejáratoknál, és a jelzett kijáratoknál az oltási területen, és állandó, látható vészjelzések az oltási területen kívül, amelyek addig maradnak aktívak, amíg az oltási terület újra biztonságos nem lesz;
f) alkalmas figyelmeztető és útmutató jelek;

Keresse cégünket a Pentolt Kft-t!

Meg kell határozni, hogy milyen tárgyakat kell védeni.
Szükséges rajz a védendő helyiségről, méretekkel. (cm pontossággal, metszeti rajz is szükséges)
Meg kell jelölni, hogy hol legyenek a palackok.
Át kell gondolni, hogy merre lehet levezetni a védendő helyiségben keletkező túlnyomást.