Gázzal oltó rendszer
Gázzal oltó rendszer fontos mindazokon a helyeken, illetve esetekben, ahol, és amikor a hagyományos oltóeszközök, módszerek nem használhatóak.
Gázzal oltó rendszer? Ez nagyon jó! Mikor használják?
Vannak olyan tűzesetek, amikor a hagyományos vízsugaras oltás különböző okokból nem lehetséges. A technológia robbanásszerű fejlődése előtt ilyen gond nem igazán volt, hiszen a vízzel történő oltás nem tett kárt olyan berendezésekben, amelyek például elektromos árammal működtek. Praktikusan azért, mert nem léteztek.
Napjainkra azonban, amikor már az elektromosság nélkül elképzelhetetlen az élet, ez a tűzoltási módszer már nem működik. Illetve működik, de meglehetősen nagy vagyoni károkozás mellett. Mindenképpen örömteli dolog, hogy a gázzal oltó rendszer már létezik, és elérhető. A gázzal oltó rendszerek pontosan az olyan helyeken keletkező tűz esetén használatosak, ahol a szokásos oltóeszközök, mint az említett víz, illetve a hab vagy por használata nagyobb vagyoni kárt okozna, mint a tűz maga.
A gázzal oltó rendszer főként zárt helyiségekben történő oltásra alkalmas, illetve olyan helyi oltáshoz, amikről korábban írtunk, mint a szervertermekben, számítástechnikai központokban, vezérlő helyiségekben, elektromos alállomásokon, veszélyes- és ritka anyagokat tartalmazó raktárakban, és még sorolhatnánk. A legfontosabb a gázzal oltó rendszer szerepei közül a vagyoni kár megelőzése, beleértve a védett berendezés meghibásodása miatti, általában jelentős mértékű termeléskiesést, vagy végzetes adatvesztést is.
Milyen elven működik a gázzal oltó rendszer?
A gázzal oltó rendszerek egyik fajtája az inert gázzal működő rendszerek. Az inert gázok a légkörben természetesen előforduló olyan gázok nem toxikus, az emberi lélegzést nem támogató, más anyagokkal nem, vagy alig reagáló gázok. Az inert gázok főleg nitrogén és nemes gázok, mint pl.: hélium, argon, neon, xenon és kripton. Oltási célra ezek közül a nitrogént és az argont használjuk. Az oltó hatás úgy jön létre, hogy a beáramló inert gáz olyan szintre csökkenti az oxigén koncentrációt a védett térben, ahol az égés már nem lehetséges. Alapvető fizikai jelenség, hogy oxigén nélkül nincs égés, tehát az inert gázok kiszorítják az oxigént, és ennek következtében a tűz egyszerűen elalszik.
A gázzal oltó rendszert az oltásvezérlő rendszer indítja el, ha legalább két füstérzékelő egyszerre ad riasztás jelzést, de manuálisan is elindítható az oltás.
A másik nagy csoport a kémiai gázzal működő gázzal oltó rendszerek csoportja. Jelenleg csak a Novec1230 gáz az, amely minden élet és környezetvédelmi előírást kielégít, nem károsítja az ózon réteget, és nem járul hozzá a globális felmelegedéshez sem. A kémiai gázok az égés kémiai folyamatát állítják le rendkívül hatékonyan. Ezekből a gázokból jóval kisebb mennyiség is elegendő, mivel az oltási koncentráció nagyon alacsony.
Elsődleges szempont, hogy annak a helyiségnek, melyben gázzal oltás történik, mindenképpen légtömörnek kell lennie. Erre azért van szükség, hogy az oltás folyamán ne tudjon kiszivárogni az oltógáz, és legalább 10 percen át megmaradjon az oltókoncentráció.
Modern légkondicionáló berendezésekkel felszerelt ingatlanokban az elektromos tűzjelzés például automatikusan leállítja a légkondicionálóval történő levegő cserélődést.
Hogyan alakult nálunk a gázzal oltó rendszer fejlesztése?
A 80-as években használt, és igen elterjedt gázzal oltó berendezés a halonnal oltó berendezés volt. Azonban azzal együtt, hogy a halon a kiváló oltási képességgel rendelkezik, van egy meglehetősen jelentős környezetkárosító tulajdonsága is: Károsítja az ózonréteget. Emiatt a környezetkárosító hatás miatt a halonok felhasználását nemzetközi egyezmények első lépésben csak korlátozták, végül azonban meg is tiltották. Így viszont nem maradt más, mint helyettesíteni a halont. Ki kellett fejleszteni új oltóanyagokat, hiszen a gázzal oltó rendszer ekkorra már nélkülözhetetlenné vált.
A szükségszerű fejlesztések alapvetően három irányba indultak el:
- halon helyettesítő, halogén anyagokat tartalmazó gázok (ez lett a halogénezett szénhidrogének csoportja). A halont követő oltóanyagok a NAF S III, majd a HF227 (FM200) voltak. Azonban a környezetvédelmi szabályok szigorodásával ezek alkalmazását is egyre jobban korlátozzák. Jelenleg az egyetlen, minden előírásnak garantáltan hosszútávon is megfelelő kémiai oltógáz a3M cég által kifejlesztett Novec1230 oltóanyag.
- passzív oltógázok, melyek az oxigénkoncentráció csökkenés elvén oltanak (szén-dioxid és inert gázok)
- egyéb megoldások (mint például a tűzoltó aeroszolok)